Lassan, de biztosan beérnek Emmanuel Macron által elkezdett reformok gyümölcsei. Igaz azok gazdasági hatásai várhatóan csak évek múlva jelentkeznek, de a választók már, így is értékelik a liberális (jobboldali? baloldali?) államfő eddigi erőfeszítéseit, aki megválasztása óta rohamtempóban próbálja meg átalakítani az országot. A jelenlegi közvélemény kutatások ugyanis azt mutatják, hogy akárcsak decemberben, januárban is nőtt Emmanuel Macron bizalmi indexe és így az 40%-ról 42%-ra emelkedett, ami szeptemberi mélyponthoz képest 7%-os növekedést jelent. Nemcsak az elnök, hanem a kormányfő, Édouard Philippe iránt is megnőtt az állampolgárok bizalma szeptember óta, s így míg ősz elején 32%-kon állt az egykori jobboldali politikus bizalmi indexe, januárban már 37% volt ez a mutató. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy decemberhez képest 2%-kal csökkent Édouard Philippe népszerűsége).

Emmanuel Macron és Édouard Philippe bizalmi indexének alakulása 2017 május é 2018 januárja között

Forrás: Les Echos

A fentiek azt bizonyítják Emmanuel Macron számára, hogy a kormány aktivitása és a reformok véghezvitele kulcstényező ahhoz, hogy növelje a lakosság kabinetbe és a köztársasági elnökbe vetett bizalmát, így nem véletlen, hogy a 2017-es évre jellemző lendületet az újesztendőben is folytatni akarja az egykori gazdasági miniszter. Ennek érdekében az elnök már az év első hetében egy, egy napos kormányülést hívott össze annak érdekében, hogy megvitassa minisztereivel a 2018-as év menetrendjét.

Emmanuel Macron már az új évi beszédében felkészítette a franciákat, hogy milyen téren várhatóak változások, amelyek elsősorban az ország nagy szociális ellátórendszereinek a gyökeres reformjait fogják jelenteni. Így a január eleji miniszteri találkozón elsősorban a gazdaságot és a társadalmat érintő kérdések kerültek terítékre, úgymint például a tovább- és átképzési rendszer reformja, a munkanélküli segélyezési rendszer átalakítása vagy a vállalatok növekedését és digitális átalakulását segítő intézkedések.

A fentiek mellett azonban olyan kényes jogszabályokkal is foglalkoznia kell a kormánynak, mint például: a menekültek és a migránsok jogállását szabályozó törvény; a Notre-Dame-des-Landes település mellett felépítendő repülőtér kérdése; illetve a közutakon való megengedett sebesség 80 km/h-ra való csökkentése, amelyek mind-mind jelentős regionális vagy össztársadalmi elégedetlenséget okozhatnak.

A Le Monde információi szerint az elnök azt szeretné, hogy a miniszterek 2018-ban a liberalizáció helyett, elsősorban a társadalom szociális védelmére helyeznék a hangsúlyt munkájuk és politikai érvelésük során. A kormányzat nemcsak szavak szintjén, hanem a tettek mezején is megpróbálja kidomborítani a politikájuk szociális jellegét, amely elsősorban a lakáspolitika és a szegénység elleni harc terén fog megmutatkozni. A reformokat egyébként nem véletlen sürgeti a tavaly megválasztott elnök, ugyanis véleménye szerint azokat az öt éves elnöki periódus első éveiben kell véghezvinni, annak érdekében, hogy a ciklus végén a kormány learathassa azok gyümölcseit.

Természetesen kérdéses, hogy az Emmanuel Macron által elkezdett liberális reformfolyamatok milyen eredménnyel járnak, de egyelőre minden az ifjú elnök malmára hajtja a vizet. A kedvező világgazdasági környezet mellett, olyan világpolitikai események is segítik a munkáját, mint a Brexit, amely következtében sok, Nagy Britanniában székelő vállalat és pénzügyi intézmény Franciaországot választhatja új európai uniós központjának. Nem beszélve arról, hogy egyelőre a hazai ellenzék nem, hogy fogást nem talál Emmanuel Macronon, hanem még a 2017-es választások során elszenvedett vereségből sem tudtak feltápászkodni. Igaz a konzervatív Köztársaságiak új vezérük, Laurent Wauquiez megválasztásával, akár újra a politikai ringbe kerülhetnek. De ez már egy másik történet…