Párizsból, szeretettel!

Macron a pácban?

Egyre több kihívással találja magát szembe a francia köztársasági elnök, miközben népszerűsége nagy mértékben zuhan

2017. augusztus 01. - Sztenikó Rezső Frigyes.

Miközben Emmanuel Macron a nemzetközi médiában töretlen népszerűségnek örvend, és egyszer, hol a liberális kanadai miniszterelnökkel Justin Trudeau-val készítenek róla meghitt képet, vagy épp Donald Trumppal folytat szkander bajnokságot, miközben a U2 frontemberét, Bono-t fogadja, odahaza már kevésbé fest pozitívan a megítélése. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a legújabb közvélemény kutatások szerint az elnök népszerűsége majd 10%-ot zuhant a lakosság körében. Ilyen szintű népszerűség csökkenést csupán Jacques Chirac-nak sikerült elkönyvelni 1995-ben amikor is a konzervatív elnök népszerűsége 15 százalékponttal csökkent az elnökségének első két hónapjában.

Az elemzők szerint több tényező is szerepet játszhat Macron népszerűségének ilyen nagyarányú csökkenésében. Egyrészről a munkatörvénykönyvének a reformja sok embernek szúrja a szemét, hiszen az a lakosság nagy részét fogja kellemetlenül érinteni. A részletekről egyelőre zajlanak a tárgyalások, de az biztos, hogy a munkavállalóknak csorbulni fognak a jogaik, illetve csökkeni fog az államtól kapott juttatások nagysága is például munkanélküliség esetén. Igaz, a franciákat nem kell félteni hiszen a jelenlegi jogszabály szinte a legtöbb biztosítékot nyújtja a munkavállaló számára az Európai Unióban.

macron.jpg

Forrás: Le Figaro

Azonban Macron választási programjának a szavazók számára legkedvesebb részét, az adócsökkentéseket, úgy néz ki elhalasztja a kormány, tudniillik az Állami Számvevőszék 9 milliárd eurónyi lyukat talált a költségvetésben. Így annak érdekében, hogy a kormányzat tartani tudja a 3%-os költségvetési hiányt, az adócsökkentések jelentős részét elhalasztják.

De természetesen Emmanuel Macron próbál azért a választók számára is kedvezni, így várhatóan 2018 végétől fokozatosan kerül kivezetésre az önkormányzatok számára fizetett, úgynevezett lakhatási adó. Ez főként az városvezetés számára jelent érvágást, hiszen talán az egyik legfontosabb bevételi forrásuktól esnek el. A kormány ígéretet tett a kieső források pótlására, de persze kérdés, hogy a megszorítások közepette, miből tudják majd kiegészíteni. Nemcsak bevételek csökkenését kell elkönyvelnie a települések vezetőinek, hanem várhatóan – akárcsak a parlamenti - az önkormányzati képviselők számát is csökkenti a kormány.

A polgármesterek azonban a megszorításokat és a lakhatási adó fokozatos megszüntetését elutasítják, hiszen az elmúlt három évben már 9,4 milliárd euróval csökkentek az önkormányzatok kiadásai, így véleményük szerint már kellő mértékben hozzájárultak a költségvetési hiány mérsékléséhez, így most a központi kormányzaton a sor.

Az elnök népszerűségének az eséséhez nagyban hozzájárulhat továbbá a francia vezérkari főnök, Pierre de Villiers személye körül kirobbant botrány is. A vezérkari főnök ugyanis nyíltan kritizálta a kormányzat hadsereggel szemben bevezetendő megszorító intézkedéseit. Az előrejelzések szerint a kormány nagyságrendileg 850 millió euróval szeretné csökkenteni a hadsereg költségvetését, amivel de Villiers nem értett egyet, hiszen a köztársasági elnök vállalásai között szerepelt, hogy a kormány 2025-re a jelenlegi 1,78%-ról 2%-ra növeli a hadi kiadásokat. A Pierre de Villiers már 2016 óta próbálja elérni, hogy emeljék meg a védelmi költségvetést, ugyanis véleménye szerint a hadsereg felszereltsége rendkívül ideje múlt, s így új, a kor színvonalának megfelelő eszközre lenne szükség.

Az elnök július eleje óta többször nyíltan bírálta Pierre de Villierst és jelezte számára, hogy ha az elnök és a hadsereg vezetője között ellentét van, akkor az utóbbinak kell változtatnia a hozzáállásán. Több szakértő szerint az ilyen nyílt kritika a hadsereg vezetőjével szemben példanélküli és teljesen megkérdőjelezi a vezérkar főnökének a személyét a hadsereg élén, ami pedig ronthatja a katonaság morálját is. Így nem véletlen, hogy július 19-én lemondott Pierre de Villiers a francia hadsereg vezetői posztjáról, ami a történészek szerint 1961 óta a legsúlyosabb krízis a francia hadsereg és kormány között.

Az új elnök egy sokkal centrálisabb hatalmi struktúrát képzel, mint ami eddig volt, amit jól mutat az is, hogy nemrég a Nemzet Gyűlés és a Szenátus közös ülésezését hívta össze, amire ez idáig csak kétszer volt példa a francia V. Köztársaság történetében. Emmanuel Macron ezzel jelezte, hogy a végrehajtó hatalom munkáját is nagyobb mértékben akarja ellenőrizni.

A fenti esetek nemcsak a lakosság körében, hanem az elnök pártjában sem tetszett többeknek, így a július közepén tartott pártgyűlésen meglepetésre maga az elnök is megjelent, s nyugalomra intette a híveket. Kérdés, meddig tud fent maradi a párt egysége, ugyanis a párton belül többen a demokrácia hiányát, a vélemények teljes semmibevételét tapasztalják, s sok esetben elégedetlenségüknek hangot is adnak. Márpedig, ha az elnök keresztül akarja vinni a reformjait, akkor kénytelen egy egységes pártot maga mögött tudnia a Nemzet Gyűlésben.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://chercheur2.blog.hu/api/trackback/id/tr512701599

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Laciii 2017.08.02. 14:00:38

Erdogan se mondhatta volna szebben, "érdekes" mód elmaradt a nagy felháborodás, hogy milyen diktatúra készül, hogy nem a parlament, hanem az elnök a hadsereg a főnöke.