Párizsból, szeretettel!

Macron és az iszlám, messze még a megoldás

Hogyan tudja kezelni az iszlám kérdését Macron és milyen veszélyt jelentenek a francia köztársaságra a szélsőséges iszlamisták

2018. február 16. - Sztenikó Rezső Frigyes.

Lassan 30 éve minden újonnan hatalomba került francia elnök egyik legfőbb feladatának – a munkanélküliség csökkentése mellett – a francia iszlám megzabolázását tartja, amely szemben a katolikus felekezetekkel vagy a zsidó vallással sokkal kaotikusabb felépítést mutat. Így nem véletlen, hogy Emmanuel Macron a Journal du dimanche hasábjain jelezte a francia közvélemény felé, hogy akárcsak elődei ő is belevág a francia iszlám egyház (?) rendbetételére. Igaz, konkrétumokat nem közölt, de a választási programjából annyit lehet sejteni, hogy szabályozni akarja az imámok képzését, illetve az egyes mecsetek és vallási csoportok finanszírozását is. Tudniillik az imámok nagy része sok estben külföldről érkezik és radikális, szalafista tanokat, az iszlám felsőbbrendűségét hirdetik. Nem beszélve arról, hogy a francia muzulmán vallási szervezetek finanszírozása is átláthatatlan és azok egy részét gyakran külföldi forrásokból tartják fent.

macron_muzulman_iszlam.jpg

Emmanuel Macron, köztársasági elnök és Gérard Colombe belügyminiszter a Muzulmán Vallás Francia Tanácsának éves vacsoráján - Lassan, de betelik a pohár?

Forrás: Le Point

Márpedig ha nem cselekszik a francia kormány, akkor néhány év múlva jelentős kihívással találhatja szembe magát, egy nemrég a baloldali Institute Montagne által végzett felmérés szerint. Hakim El Karoui, egykori bankár, jelenlegi elnöki tanácsadó kérésére készített tanulmány rámutat, hogy a francia muzulmánok 28%-a a charia, azaz a muzulmán törvénykezés felsőbbrendűségét hirdeti a francia köztársaság jogszabályaival szemben. De ami ennél is súlyosabb, hogy a tanulmány szerint a 25 évnél fiatalabbaknál ez a szám eléri a 50%-ot, ami hosszú távon jelentős kihívást okozhat a francia kormány számára. Egy, szintén az Institute Montagne által készített tanulmány szerint a francia iszlamista vallási vezetőket sokkal többen követik a közösségi médiában, mint például a kormány képviselőit. Jó példa erre Tariq Ramadan és az oktatási miniszter Jean-Michel Blanquer esete. Így míg a vallási szónokot 680 ezren követik Twitteren, addig a legnépszerűbb miniszternek számító államférfit csupán 72 ezren.

A szélsőséges nézeteknek a leginkább kitett lakosság a külvárosokban élő, szegény, kevésbé művelt, bevándorló gyökerekkel rendelkező fiatalok, akik számára Franciaország semmit sem jelent, sőt annál inkább elsősorban a gyűlöletük forrása. A franciákra egykori gyarmattartóként tekintenek, akik - véleményük szerint - továbbra is csupán gyarmati lakosként kezelik őket és így esélyük sincs a társadalmi felemelkedésre. (Nem véletlen, hogy sok esetben szélső baloldali szervezeteket is hírbe hoznak az iszlamistákkal, hiszen sok radikális baloldali számára a muzulmánok számítanak a XXI. század proletárjainak.) Mindezek fényében a szélsőséges imámok retorikája, francia és a nyugati világgal szembeni vallási propagandájuk gyors utat talál a fiatalok körében. Mindezt megfejeli annak a hite, hogy a nyugati kultúra a végét járja, hiszen a fogyasztói társadalom, a tömegkultúra, a szexualitás erkölcstelen tombolása, mint-mind a nyugati kultúra hanyatlásának a jelei. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy sok radikalizált fiatal jelentős mértékben részt vesz az alvilági üzletekben, úgymint drog, prostitúció, fegyvercsempészet, betörések.)

muzulmanok_imadkoznak_parizs.jpg

Muzulmánok imádkoznak a párizsi Goutte-d'Or negyedben - Kérdés, hogy ki szólítja imára őket?

Forrás: Le Monde

Xavier Lemoine Montfermeil polgármestere, aki 2005-ös zavargások óta követi figyelemmel az iszlám vallás francia alakulását azonban jelzi, hogy nemcsak a szegények körében népszerűek a szélsőséges vallási nézetek, hanem a középosztály is egyre inkább radikalizálódik. Alexandre Devecchio könyvében több esetben bemutatja azt is, hogy sok francia, katolikus gyökerekkel rendelkező fiatal tér át a muzulmán hitre és veszi fel annak a legortodoxabb formáját.

A fentiek fényében nem véletlen, hogy a szakértők nagy része azonnali cselekvésre sürgeti a kormányt, annál is inkább mivel a jelenlegi adatok szerint a lakosság 8%-a tartja magát muzulmánnak és a legnagyobb aktívan gyakorolt vallásnak számít az országban. Így talán nem elhanyagolható a kérdés, hogy a mecsetekbe járó muzulmánokat kik és mire lelkesítik.

Az elnök tanácsadója, Hakim El Karoui szerint a probléma megoldását a külföldről érkező pénzügyi források megszüntetésével kell kezdeni és vissza kell állítani az állam legitimitását a muzulmánok körében. Xavier Lemoine is osztja El Karoui véleményét, de hozzáteszi az olyan külvárosokban és régiókban, mint Trappes, Seine-Saint-Denis vagy a Provence-i régió, ahol a muzulmánok nagy része teljesen elvesztette a kapcsolatát az állammal, már szinte lehetetlen alternatív mozgalmakat szervezni.

Az iszlám kérdés megoldásában talán a legnagyobb kihívást Emmaneul Macron számára saját maga jelentheti. A Le Point nagy riportja szerint ugyanis az elnök egyszerűen nem akarja látni a muzulmán vallással kapcsolatos problémát, sőt egyszerűen nem is érti azt, jegyzi meg az elnök egyik barátja a cikkben. Macron körül dolgozó szakértők nagy része szerint az elnök sokáig egy olyan naiv világképbe zárta be magát, melyből képtelen megérteni a muzulmán vallással kapcsolatos francia problémákat. Igaz Hakim El Karoui elnöki tanácsadó szavai sokszor őt is meggyőzik arról, hogy most kell cselekedni!

A bejegyzés trackback címe:

https://chercheur2.blog.hu/api/trackback/id/tr4513671198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

satie · http://321.hu/sas 2018.02.17. 17:11:05

mondjuk azt t megjegyezném, hogy egy vallási, lelki vezető, legyen az Gandhi, Ferenc pápa, az adott muzulmán vezető vagy bárki követése természetes, kormánytagokat, ha csak nem olyan kiemelkedő államférfiak, amikből évszázadonként 1 van, minek kéne követni? A kormánytag funkciója nem az eredeti gondolat megalkotása, hanem csupán a végrehajtás szolgálata, nem az a célja, hogy valaki "kövesse".

A konkrét probléma pedig többrétű, egyrészt egy jól működő társadalom szilárd értékrenddel egy befogadó társadalom, amelyik csinálja, mégpedig jól csinálja az integrációt, ugyanazt a műveltséget, lehetőségeket adja meg a befogadottjainak. A probléma másik fele viszont mesterséges, és álprobléma, a világ többségében ma már alapvetően szekularizált jogrend van ideértve Ausztráliát, Japánt, Kínát, Oroszországot, Európát és a 2 amerikai kontinenst, de még Afrika nagy részén is és a muzulmán országokban is véget fog érni egyszer a középkor, ettől nem kell parázni, csak atomstabilan megvédeni a modern, világi jogrendet.

Visceroid 2018.02.17. 17:57:29

"Hogyan tudja kezelni az iszlám kérdését Mac­ron?"

Sehogy. Behódol. Ahogy majd fog az egész francia nép, majd egész Európa. És nem, Orbán nem fog minket tőlük megvédeni.

rallus 2018.02.17. 18:28:28

Így Franciaországgal már nem kell Gyuri bácsinak foglalkozni, több figyelmet tud ránk fordítani.

Európai téridő 2018.02.17. 20:02:32

Már báró Eötvös József sem volt túlzottan elragadtatva a Franciaországból jövő akkori uralkodó eszméktől, illetve terjedésük mechanizmusától és az államot fejre állító jellegétől.