Párizsból, szeretettel!

Nemzeti konzultáció francia módra

A kedélyek lecsillapítása érdekében nemzeti konzultációba kezdett a francia kormány. A nemzeti disputa sokak szerint a kormány érdekeit szolgálja. Egy biztos, Macron népszerűsége újra felívelő pályára állt.

2019. február 08. - Sztenikó Rezső Frigyes.

Ha ironikusak akarunk lenni, akkor azt is mondhatnánk, hogy a magyar kormány által használt politikai megoldások egy része lassan, de biztosan teret nyer Európa más országaiban is. Mi sem mutatja ezt jobban, mint Emmanuel Macron és kormányának legújabb döntése. A köztársasági elnök megoldást keresett arra, hogy hogyan lehetne lehűteni a sárgamellényes tüntetések által felkorbácsolt kedélyeket, és annak kulcsát a „Nagy Nemzeti Vita” megrendezésében találta meg, amelyet a sajtó sok esetben csak nemzeti konzultáció néven emleget.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy míg hazánkban a nemzeti konzultáció kimerül a kérdőívek kiküldésében, melyet vagy vissza küld az állampolgár vagy nem, addig Franciaországban sokkal átfogóbb keretek között zajlik a konzultáció az emberek és a kormány között. A január 15-én útjára indított, két hónapig tartó disputa során az állampolgárok szervezett keretek között vitathatják meg – a polgármesteri hivatalok dísztermeiben vagy épp a helyi iskola tornatermében - az egyes témaköröket. A kérdőív hét tematika köré csoportosul, úgymint az állami kiadások és adópolitika, az ökológiai átmenet, a család, a demokrácia, a vásárlóerő és foglalkoztatottság, a bevándorlás, a közszolgáltatások átszervezése és Európa. Az állampolgárok január 21-től kezdve online módon vagy akár levélben is elmondhatják véleményüket, majd március 1-jén minden régióközpontban állampolgári vitanapot tartanak, hogy a már összegyűlt elképzeléseket megvitassák.

macron_nemzeti_konzultacio_vita.jpg

Emmanuel Macron beszédet mond a nemzeti konzultáció keretein belül Évry-Courcouronnes-ben

A nagy nemzeti vita koordinálásával Sébastien Lecornu területi kohézióért felelős minisztert és Emmanuelle Wargon ökológiai átalakulásért felelős államtitkárt bízta meg a francia vezetés. A viták elméletileg teljes pártatlanságot ígérnek, jóllehet az ezért felelő szakemberek közül kettőt a kabinet, egyet-egyet a Nemzetgyűlés, a Szenátus és a Környezetért, Társadalomért és Gazdaságért felelős Tanács (Conseil économique, social et environnemental - CESE) elnöke nevez ki, azaz öt emberből három minden bizonnyal a kormánypárt érdekeit szolgálja, miközben a CESE sem független a kabinet döntéseitől.

Így nem véletlen, hogy – akárcsak hazánkban – Franciaországban is többen megkérdőjelezik az egész vita függetlenségét, sőt értelmét is, tudniillik többen úgy gondolják, hogy a vita konklúzióját úgyis a kormány fogja majd megmondani, miközben a konzultáció az ellenzék szerint nem más, mint az európa parlamenti választási kampány része. Ezt az érzést valamelyest erősíti, hogy az állampolgárok mellett Emmanuel Macron is beszállt a diskurzusba. Az elnök a nemzeti vita során – akárcsak a 2017-es választási kampány alatt - körbejárja Franciaországot és disputára hívja az adott régió polgármestereit, hogy rajtuk keresztül gyógyírt találjon a lakosság problémáira. Az első állomás a Rouen mellett fekvő Grand Bourgtheroulde település volt, ahol kifejezetten aktívak a „sárga mellényes” tüntetők. A politikus célja a franciaországi körúttal egyértelműen az, hogy végre megtalálja a kapcsolatot a franciákkal, mely a 2017-es elnökválasztás óta megszakadt.

A legfrisseb közvéleménykutatások szerint úgy tűnik bejött a kormány számítása, ugyanis Emmanuel Macron népszerűsége, január közepére négy százalékponttal, míg február elejére további hat százalékponttal emelkedett. Jóllehet ehhez nagy segítséget nyújtott a francia ellenzék is, amelyik a 2017-es választások óta nem talált magára, holott a francia kormány sok alkalmat nyújtott a támadásra. A Marine Le Pen által vezetett Nemzeti Összefogás úgy tűnik, hogy már nem igen tud újabb szavazókat megszólítani, így népszerűségi indexe nagyságrendileg 21%-22% körül alakul, miközben a konzervatív Köztársaságiak, Nicolas Sarkozy egykori pártja 13%-os mélypontra zuhant. A többi ellenzéki pártról pedig nem igen lehet beszélni, hiszen a szocialisták épp, hogy elérik az 5%-kot, míg a szélső baloldali La France Insoumise alig haladja meg a 11%-kot. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy „sárgamellényes” tüntetők fontolgatják, hogy saját listával indulnak a májusi uniós választások során, amely elsősorban a Nemzeti Összefogás számára lenne nagy érvágás, hiszen akár három százalékponttal is csökkenhet a párt szavazóbázisa, miközben a kormánypártot érdemben nem érintené a sárgamellényesek indulása. Így nem véletlen, hogy a Köztársaság mozgásban! politikusai örvendeztek annak, hogy listát akarnak állítani a tüntetők. A kormánypárt népszerűsége a felmérések szerint egyébként 22-23% körül alakul.

Az ellenzék további nagy problémája, hogy egyszerűen nem tudnak hiteles alternatívát felmutatni Emmanuel Macronnal szemben. A Nemzeti Összefogás sok választó szemében továbbra is a szélsőjobboldali értékeket, és a populizmust képviseli, holott a pártnak két egykori konzervatív képviselőt is sikerült megnyernie az EP listájára, köztük Nicolas Sarkozy egykori közlekedési miniszterét, Thierry Marianit. A Köztársaságiak pedig nem tudnak semmilyen saját témát keresztülvinni a törvényhozáson, ugyanis sok esetben lecsapnak rá a kormánypárti képviselők és saját ötletként interpretálják azt. A sárgamellényes tüntetések során pedig a párt vezetője Laurent Wauquiez hezitált, hogy vajon a tüntetők odalára álljon vagy sem, ami végül odavezetett, hogy sem a tüntetőket, sem a rendpárti, klasszikus jobboldali szavazókat nem sikerült maga mellé állítania. Sőt az utóbbiak a felmérések szerint átpártoltak a rend védelme mellett határozottan kiálló köztársasági elnök mellé. Wauquiez így elszalasztotta a lehetőséget, holott a konzervatív politikus már régóta figyelmeztetett arra, hogy a vidéki és elővárosi lakosság komoly problémákkal néz szembe.

A jelenlegi francia belpolitikai helyzetet legjobban Jean-Pierre Chevènement, François Mitterand egykori minisztere foglalta össze, aki szerint „Macronnak jelenleg nincs igazi kihívója”, így ahhoz, hogy a jelenlegi elnök helyére más kerüljön, „új politikai alternatívát kellene felmutatni az ellenzéknek.”

A bejegyzés trackback címe:

https://chercheur2.blog.hu/api/trackback/id/tr9814611288

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tireless treehugger 2019.02.08. 21:25:06

Macronnak nincs jelentős politikai bázisa sem jelentős párt nem áll mögötte. Így érthetőnek tűnik hogy országjárással akar támogatókat szerezni. Mintha arról lett volna szó hogy új jobbközép pártot szervezne, nem emlékszem pontosan.

Magyar összehasonlítást talán el kellene kerülni, ezer éves történelmi tapasztalat szerint a franciáknak mindig igazuk van, a magyaroknak pedig sohasem. Valami különbség biztos van abban ahogy ők és mi csináljuk. Mégha nem is mindenkinek látszik, de az eredmény láttán már letagadhatatlan.

röf 2019.02.09. 11:08:55

Emánuel Mikron szükségmegoldásból került az elnöki székbe. Nem saját jogon, hanem valaki ellen.
Ezt a valakit ellehetetlenítették, bemocskolták, így egyedül maradt a felszínen ez a kőkemény, csippendél francia fiú... :)
Így működik a liberál sztárcsináló üzem.

Sir Galahad 2019.02.09. 12:55:36

Ha jól tudom, a franciaországi konzultáció témái közül kivették a migrációt. Érdekes.