Négy halott zsidó egy kóser boltban a január 9.-ei franciaországi túszejtésben, több mint kétszáz lerombolt sír Sarre-Unionban (Bas-Rhin) egy helyi zsidó temetőben. Mindezek után joggal merül fel a kérdés a francia zsidó közösség köreiben, hogy a francia társadalomban az antiszemitizmus egyre jobban teret nyer. A növekvő antiszemitizmusról kialakult véleményt csak tovább fokozta az izraeli NRG rádió tudósítója által készített kísérlet. Zvika Klein fel vett egy kipát és egy tzitzit - a zsidó tradicionális öltözék elhagyhatatlan kellékeit - és nyakába vette Párizst. Tíz órán keresztül járta be a francia főváros összes negyedét, miközben egy kollégája őt megelőzve egy rejtett kamerával mindent rögzített. Az eredményt utána természetesen megosztották a neten is. A felvételen jól látszik, hogy a nyolc órás túra nem telt unalmasan. Az ifjú újságírót az “Éljen Palesztinától kezdve” egészen a legszaftosabb szidalmakkal illeték, kisebb nagyobb utalásokat téve mindeközben a származására.
Mindezek, továbbá a Dániában történt lövöldözések után, az izraeli miniszterelnök, Benyamin Netanyahou, szerint a zsidók nincsenek biztonságban Franciaországban és Európában, ezért azt tartja a legjobbnak, ha az európai zsidóság Izraelbe költözik.
Most már adja magát a kérdés, hogy vajon van-e antiszemitizmus Franciaországban vagy sem? Ez azért is fontos (lenne) megválaszolni, mivel Európában itt él a legnagyobb zsidó kisebbség, melynek száma becslések szerint eléri az öt-hatszázezret.
Francois Hollande, francia köztársasági elnök szerint a zsidóknak helyük van Franciaországban és Európában egyaránt. Nem fogja szó nélkül hagyni azokat a hangokat, mely szerint a zsidóságnak nincs helyük Európában és különösen Franciaországban. Továbbá biztosítja a franciaországi zsidóságot a nekik kijáró tiszteletről, elismertségről. Láthatjuk, hogy Hollande kerüli az antiszemitizmus kérdéskörét.
Ennél sokkal radikálisabb hangot üt meg a francia miniszterelnök, Manuel Valls. Az RTL 1-nek adott február 16-ai nyilatkozatában kerek perec kijelentette, hogy fel kell venni az iszlámo-fasizmussal a harcot, mint ellenséggel. A kijelentés miatt a Muzulmán Kultúra Francia Tanácsa illetve több értelmiségi is tiltakozott. Rendben értjük, akkor iszlámo-fasizmus van, amivel ugye fel kell vele venni a harcot, de mi is az?
Ezt a szóösszetételt az 1990-es években kezdte el használni az angolszász sajtó, ahol főként a konzervatív, azon belül is a szélső jobboldal képviselői használták. A kifejezés 2001. szeptember 11.-e után érkezett meg Franciaországba. Azonban egészen M. Valls nyilatkozatáig egy politikus sem használta ezt a kifejezést. Még a szélső jobboldali párt, a Front Nationale (FN) vezetője, Marine Le Pen, is inkább a “zöld fasizmus” terminológiát használta, melyben a zöld szó burkoltan az iszlámot jelöli (mint köztudott a zöld szín az iszlám színe). Az tény, hogy az iszlám radikalizmus és a fasizmus összemosása sok esetben megállja a helyét. Pl. a társadalom teljes újjászervezése, egyes kissebségek diszkriminációja, az antiszemitizmus, különböző összeesküvés elméletek használata vagy a totális diktatúrára való törekvés, mellyel az élet minden területét szabályozni szeretnék. Azonban a hasonlóságok mellett sok különbség is felfedezhető, áll a Le Point magazin által megkérdezett Jean-Yves Camus véleményében. Míg a fasizmus (és a nemzet szocializmus) a modernitás terméke és megakarja haladni a jelent, addig az iszlámizmus a régi, az iszlám arany korának, és az akkor uralkodó szabályoknak a visszaállítását szeretné elérni. A fasizmus egy új emberképet akar kreálni, addig az iszlámizmusnál erről szó sincs, ott olyan embert akarnak, aki szent szöveg alapján él és viselkedik. A gazdasághoz is másként áll a fasizmus és az iszlámizmus. Az előbbi egy etatista gazdasági modellben gondolkodik, addig az utóbbi nem akarja meghaladni a kapitalizmust, elfogadja azt. S végül ami az iszlámistáknál hiányzik, az az állammal kapcsolatos kérdések. Ők ugyanis nem foglalkoznak azzal hogyan irányítsák szervezzék meg pontosan az államot, ha egyszer hatalomra kerülnek.
Láthatjuk, hogy a fasizmus és az iszlámizmus messze nem ugyanaz, továbbá azt is világossá válik, hogy M. Valls kvázi leveszi a keresztvizet a lakosság többi csoportjáról az antiszemitizmust illetően. Dominique Reynié, a Science Po oktatója, a Politikai Innovációs Alapítvány vezetője, a France Interben adott interjújában kifejtette, hogy szerinte ez a terminológus egyszerűen nem való egy miniszterelnök szájába. Mások, mint pl. Roland Dumas, Francois Mitterand egykori külügy minisztere, szerint Valls egyszerűen zsidó befolyás alatt áll.
Camus megjegyzi, hogy a nyugati gondolkodóknak szakítani kellene azzal, hogy a totalitarizmusra törekvő mozgalmak és a fasizmus közzé egyenlősséget tesznek. A francia Slate, nem tartja véletlennek azt, hogy a két terminológia össze van mosva a baloldalon. A francia baloldali kultúrában, mindig is fontos volt, hogy az ellenséget hozzá tudják kapcsolni az antifasiszta vonatkozáshoz. Így az iszlámizmus mindenek előtt egy politikai ellenséggé válik, mint az európai szélső jobboldali pártok.
Láthatjuk tehát, hogy a politika szintjén megjelenik az antiszemitizmus, melyet az iszlámo-fasizmussal fednek le, igaz ezt az értelmiségiek és maguk a muszlimok is elutasítják. Azonban a Politikai Innovációs Alapítvány által végzett kutatásmegmutatta, hogy a muzulmánok között háromszor magasabb a francia lakosság átlagához képest a zsidókkal szembeni előítélet. Abdennour Bidar filozófus kiemeli, hogy a muzulmán mentalitás része a zsidók iránti előítélet létezése, melyben a muzulmán fiatalok beleszületnek, s ezzel együtt nőnek fel. Persze kérdés, hogy a muzulmánok mikor ismerik fel, hogy ez a kultúrájuk része és foglalkozni kezdenek az antiszemitizmus kérdésével?
Bármi is legyen a válasz az antiszemitizmussal kapcsolatban, a legutolsó adatok szerint a zsidóság lassan, de biztosan kezdi elhagyni az országot. A francia zsidóság elvándorlása Izraelbe azonban már az elmúlt években elindult. Míg ugyanis 2013-ban 3293-an, addig 2014-ben már 7000 hagyták el az országot és költöztek Izraelbe, amit az elmúlt hónapok eseményei várhatóan fel fognak gyorsítani, s az izraeli hatóságok 10000 főt várnak Franciaországból 2015-ben.
Ha a franciák meg akarják akadályozni a zsidóközösség teljes elvándorlását cselekedniük kell, s fel kell venni az antiszemitizmussal a harcot, bármely társadalmi vagy vallási felekezet tagjai között legyen is. Ezt csak egy módon lehet, oktatással, oktatással és oktatással.
Készült: 2015. március 02.
