Az ember nem tudja őket kikerülni. Bár merre megy, beléjük botlik. Egy ideje ellepték ugyanis Párizs összes utcáját a gyűjtőállomás nélküli kerékpárok és elektromos motorok, amikkel épp csak az a probléma, hogy a felhasználók rá sem hederítenek a közösségi élet alapvető szabályaira. Ahogy esik úgy puffan alapon szinte mindenhol lehet találni úgynevezett közösségi megosztás elvén működő kerékpárt vagy robogót. A városháza már kilátásba helyezte, hogy adót vetnek ki ezen új közlekedési szolgáltatókra, ha nem tudják betartani az alapvető városi együttélés szabályait.

Párizs egyébként már eddig is élen járt az új, innovatív közösségi megoldások terjesztésében, így már több mint 10 évvel ezelőtt bevezették a közösségi kerékpárt, a Vélibet, majd nem sokkal később szintén a városháza kezdeményezésére Autolib néven már elektromos, közösségi személygépkocsi hálózatot is létre hoztak.

A baloldali, Anne Hidalgo 2014-es hatalomra kerülésével a már elkezdett folyamatokat gyorsította fel, aki azonban több intézkedésével és annak kivitelezésével jelentős mértékben megosztja Párizs és annak külvárosainak lakóit.

A közösségi kerékpárok rendszertelen használatából és eldobálásából adódó probléma csupán a jéghegy csúcsa. A párizsi polgármester ugyanis fejébe vette, hogy teljes mértékben átalakítja a várost és átvezeti a XXI. századba, csökkentvén a forgalmat, a közlekedési dugókat és a város légszennyezettségét is. Mindez önmagában nem lenne rossz elképzelés, de annak megvalósítása már több kérdést is felvet.

A terv keretein belül a városvezetés nagy iramban növeli a kerékpársávokat, amellyel párhuzamosan csökkentik az autók forgalmi sávjait, miközben az öreg járműveket teljes mértékben kitiltották a városból. A párizsiak helyzetét csak tovább bonyolítja, hogy 3,3 km hosszan lezárták a Szajna alsó rakpartját, és azt a gyalogosok számára adták át. Tervek között szerepel továbbá a Louvre mellett fekvő, Párizs egyik forgalmi ütőerének számító Rivoli utca teljesen átalakítása, amely során előtérbe helyezik kerékpáros és a buszos közlekedést.

Ezek természetesen pozitív döntések lennének, ha kellő számú hatástanulmány készült volna az egyes tervekkel kapcsolatban, márpedig ezek sok esetben hiányoznak vagy nem kielégítőek. Így sokak szerint a polgármester és tanácsadói ezeket az ötleteket önkényesen hozzák meg és viszik keresztül. Márpedig a fent leírtakkal többeknek kifogása van.

Egyrészről az autósávok csökkentése, az utak lezárása jelentős mértékben növelte a közlekedési torlódásokat, és egyáltalán nem csökkentette a városba érkező autók számát sem, csak áthelyezte azok forgalmát, miközben a megnövekedett forgalmi torlódások jelentős mértékben lassították a közeledést. Ez miatt a légszennyezettség terén várt pozitív hatás elmaradt, sőt a legújabb jelentések szerint nőtt. A Rivoli utca átalakításával a rendőrségnek is baja van, hiszen feltehetően akkora lenne a torlódás, hogy sem a rendőrök, sem a mentők nem tudnának eljutni a város másik pontjába, a taxisok és a buszok megnövekedett utazási idejéről nem is beszélve, ami már most is gondot okoz.

Didier Guillot a polgármester egykori tanácsadója, jelenleg Emmanuel Macront támogató városatya szerint Hidalgo intézkedései látszatberuházások, ugyanis elsősorban olyan helyeken csinál jelentős átalakítást, ami a turisták számára is szem előtt van és külföldi médiában is nagy hangzavart kelt. Ezzel szemben a város más negyedeiben hiányoznak a kerékpársávok vagy ha van is kaotikusan vannak megtervezve. Márpedig okos tervezéssel, közös párbeszéddel jelentős változásokat lehetne indukálni.

De Hidalgo intézkedései jól mutatják az egész baloldali politika irányvesztését, ugyanis radikális lépéseivel éppen a legszegényebbeket sújtja. Tudniillik a kialakult forgalmi dugókban épp a szegényebb külvárosok lakói szenvednek, akik nem engedhetik meg, hogy Párizsban lakjanak, így a kevésbé kiterjedt agglomerációs közlekedés híján autóba kell ülniük. (Tudniillik a nagyszabású Grand Paris agglomerációs fejlesztési program még csak most vette kezdetét és várhatóan 2030-ra fejezik be). Mindezt megfejeli, hogy az igazán szegények már be sem léphetnek a városba, hiszen a járműveiket kitiltották a környezetvédelmi előírásoknak köszönhetően. Nem csoda, hogy a Párizst körülvevő önkormányzatok több esetben tiltakoztak Hidalgo intézkedései ellen.

Anne Hidalgo, Párizs polgármestere bicikli próbán - Merre teker tovább?

Igaz a fentiekbe semmi meglepő nincs, hiszen a szocialisták 2012-es Terra Nova think tank által készített tanulmány óta tudják, hogy a munkásosztály számukra nem lényeg, hanem elsősorban a felső középosztályt (úgy nevezett bobokat), és a bevándorló lakosság igényeit kell kielégíteni. Amit Anne Hidalgo - a felső középosztályt tekintve - maradéktalanul meg is tesz, hiszen a párizsiak nagy részének (a háztartások 39% rendelkezik autóval!) már egyáltalán nincs személygépkocsija, így a forgalmi dugók, a kitiltások és a korlátázások őket nem igazán érintik, miközben szabadon tudnak sétálni a Szajna lezárt rakpartján. Igaz, a pártja, a szocialisták már tavasszal belebuktak ebbe a politikába.

Természetesen a párizsi polgármesterasszonynak nagyobb tervei is vannak, vagyis pontosabban lehettek a főváros látványos vezetésével, hiszen jól tudta, hogy egy párizsi polgármesterség sok mindenre lehetőséget ad, amit jól mutat Jacques Chirac példája is. Így talán nem véletlen, hogy ezen beruházások és akciók elsősorban jól látható helyen valósulnak meg, hogy azok nagy nemzetközi visszhangot kapjanak. Másrészről pedig Hidalgo saját maga nemzetközi szerepét is próbálja erősíteni, így az 2024-es Olimpiai Játékok elnyerése mellett (amit még a választási kampánya során nem támogatott), ő vezeti a C40, a világ legnépesebb fővárosait tömörítő szervezetet is.

Azonban bármi is lehetett Anne Hidalgo álma, jelentősen keresztbe tett neki a májusi elnökválasztás, miután Emmanuel Macron megnyerte azt. Tudniillik a választások előtt a polgármester és az akkor még gazdasági miniszteri posztba lévő elnök közötti viszony fagyos volt és most sem jobb. Hidalgo helyzetét csak tovább bonyolítja, hogy Emmanuel Macron bármikor kiütheti a következő választások során, ha egy ellenjelöltet indíttat a République en Marche! színeiben, ugyanis az elnökválasztások első fordulójában a párizsiak 35%-a támogatta az ifjú köztársasági elnököt. Így még az is lehet, hogy Hidalgonak 2019-es önkormányzati választások során végleg el kell tekernie a párizsi városházából.