Míg három éve csupán 4000 párizsi szoba vagy lakás volt bérelhető az Airbnb portálon - amely rövid tartózkodásokra kínál megoldást főként turisták részére azáltal, hogy a helyiek felkínálják néhány éjszakára az üres lakásukat vagy szobáikat - addigra mára a hirdetések száma eléri a 40.000. Így Párizs vált az amerikai internetes vállalkozás legfontosabb piacává. Több a hirdetés, mint New Yorkban (30.000 hirdetés) vagy Londonban (25.000 hirdetés). Mivel ekkora Airbnb közösség alakult ki Párizsban, ezért a honlap tulajdonosai meghirdették első éves találkozójukat ez év novemberére a francia fővárosba, melyre 6000 embert várnak.
Egyes számítások szerint eddig 1,8 millió embert használta Párizsban az oldal szolgáltatását a honlap 2008-as indulása óta, mely így jelentős bevételt generált egyes lakás vagy szoba tulajdonosoknak, így sokaknak ez már a fő megélhetési forrássá is vált. Mint a BFMTV riportjából kiderül akár havi 3800-4000 euro bevételre is szert tehet egy lakás tulajdonos egy hónap alatt, ha Airbnbén hirdeti a lakását szemben, ha kiadja azt hosszútávra.
Azonban az Airbnb szárnyalásának vannak vesztesei, nem is kevés. Leginkább a szálloda ipar érzi meg az egyre jobban elmaradó vendégeket, mely így a bevételek kiesését eredményezi, hiszen sok turista inkább választja a gyakran olcsóbb Airbnb szolgáltatását a szálloda helyett. Nem is beszélve arról, hogy a szállodáknak minden egyes éjszaka után be kell fizetnie az önkormányzat számára az idegenforgalmi adót, melyet az Airbnb portálon hirdetők nem tesznek meg.
Ez már azonban a város vezetésének is szúrja a szemét, ugyanis jelentős adóbevételektől esik el így Párizs is. Tudniillik a hatályos szabályozás szerint a polgármesteri hivatal engedélyét kell kikérni, ha négy hónapnál tovább adja ki valaki a lakását Párizsban, melyet az Airbnb honlapon hirdetők nem tesznek meg, s így elkerülik az adóbefizetését is, amit a város illegális jövedelem-szerzésnek értelmez.
Ennek elkerülése érdekében a város alpolgármestere, Bruno Juillard, tárgyalásokat kezdeményezett a honlap vezetőjével, Brian Cheskyvel, hogy megoldást találjanak az adóelkerülés ügyére. A honlap vezetője nem utasította vissza a találkozót, s így február 26.-án sikerült tárgyalnia a két félnek. A 2015-s pénzügyi törvény ugyanis már tartalmazza, azt hogy az Airbnb be kell gyűjtenie az adót az oldalon feltett hirdetések után, de ez egyenlőre nem valami hatékony, ugyanis az adót kevés hirdető vonja le a szállás díjából.
További problémát vet fel a városvezetés és az Airbnb között, hogy azoknak, akik egész évben kiadják a lakásukat turisztikai célból, a hivatalos francia jogszabály szerint (Alur törvény), át kell minősítetni azt turisztikai szállás hellyé, ha ezt nem teszik meg, akkor akár 80.000 eurós büntetésre vagy egy év börtönre is ítélheti a francia igazságszolgáltatás az illetőt. Nyilván mindenki gondolhatja, hogy ezt szinte senki sem teszi meg, hiszen így végképp bekerülne az adóhatóság látószögébe.
Az utolsó probléma, ami az Airbnb portál áttételes hatása a lakás piacra, az az, hogy egyre inkább csökken a hosszútávra bérelhető lakások száma Párizsban, mely így értelemszerűen jelentős drágulást okoz az így is már meglehetősen drága párizsi albérletpiacon, s tovább súlyosbítja a párizsi lakás krízist, emelte ki a Bruno Juillard. Ez főként az alacsonyabb jövedelműeket és az egyetemistákat érinti. A krízis az elmúlt években - dacára a baloldali kormányzásnak - tovább súlyosbodott. (lásd Abbé Pierre Alapítvány legfrissebb jelentését)
Párizs tehát bízik benne, hogy az amerikai vállalat megosztja vele adatai egy részét, hogy hatékonyabban tudja felvenni a versenyt az adóelkerülés ellen. Azonban Párizsnak vigyáznia kell nehogy “magára haragítsa” az amerikai honlapot, ugyanis az jelentős idegenforgalmat generál neki.
Az adó elkerülés csökkentése nemcsak Párizsnak fontos. A kormányzat annak érdekében, hogy elérje a kitűzött 0.3%-s költségvetési hiánycélt nem szeretne adókat növelni, hanem helyette az adó elkerülés csökkentésével szeretne még több bevételre szert tenni. Így pl. megpróbálja visszacsábítani a külföldön rejtegetett vagyonokat az országba, de felmerült a szélessávú internet megadóztatása is. A tervezet főként az olyan nagy multinacionális internetes vállalatok megadóztatását szerette volna elérni, mint a Google vagy a Netflix, melyek hatalmas bevételt generálnak a francia piacból, de ebből szinte alig adóznak valamit Franciaországba. A javaslat egyenlőre lekerült a napirendről, de céljuk, hogy a többi tagállammal közösen megvitatva egységesen lépjenek fel ezen vállalatok adó-optimalizációs üzletpolitikája ellen.
