Grand Est, Franciaország munkanélküliség által leginkább sújtott régiója évek óta csipkerózsika álmát alussza, holott egykoron a francia bányászat és nehézipar egyik legfontosabb központjának számított. Így nem véletlen, hogy ádáz harcot folytatott a régióért a Francia- és Németország is a XX. század első felében, melynek talán egyik legvéresebb, s kegyetlenebb eseménye a 100 évvel ezelőtti verduni vérszivattyú volt. De változnak az idők, s a vérontás helyett a két ország szomszédos régiói már az együttműködésben látják a megoldást, ami nem véletlen, ugyanis míg a német határ menti régiók munkaerőhiányban szenvednek, addig a francia Grand Est régióban a munkanélküliség eléri a 10%-ot.
Így alig 100 évvel az ádáz verduni harcok után a német Sarre régió CDU-s elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer 2013-ben, Európában egyedülálló módon, útjára indította a Frankreichstrategie-t, melynek célja nem más, mint, hogy a régióban a francia váljon a második hivatalos nyelvé. Így a francia nyelvet három generáció számára fogják oktatni, kezdve az óvodától az általános és középiskolán át egészen az egyetemekig. A kelet-európai fülnek már-már utópisztikusnak ható tervezet azonban maga a valóság, amiben nemcsak a tartományi intézmények, hanem a vállalati és a non-profit szféra is részt vesz.
Természetesen a program nemcsak a közös német-francia barátság mélyítése miatt jött létre, hanem tiszta, gazdasági érvek is meghúzódnak mögötte. Egyrészről Saarland tartomány számára Franciaország az első számú gazdasági partner, így több német vállalat rendelkezik leányvállalattal a szomszédos francia régióban, másrészről pedig a német tartomány több gyárában a munkások több mint fele a szomszéd országból érkezik. Így a régió gazdasági ügyekért felelős képviselője szerint a francia nyelv bevezetése, segítené a német vállalatok export tevékenységének a növelését és a munkaerő felvételt is megkönnyítené.
Az együttműködést a franciák sem vetik el, azonban az újonnan alakult Grand Est régiónak először a mindennapi működését kell megszerveznie, s csak ezután tud foglakozni nemzetközi kooperációs lehetőségekkel, jegyezte meg a régió alelnöke, Jean-Luc Bohl. Igaz, már ebben az évben is 629 ezer eurót tettek félre határokon átnyúló együttműködések támogatására.
Annak ellenére, hogy a francia régió vezetői egyelőre nem tekintik prioritásnak az együttműködést, a két ország munkaügyi hivatalai már összehangolják tevékenységüket. Így a közös munkaerő piaci együttműködések mellett társképzéseket is indítottak a munkavállalók számára, ahol átképzéseket, nyelvórákat nyújtanak a francia és német munkásoknak. A cél, hogy képzett, kétnyelvű munkaerőt biztosítsanak a szomszédos régió vállalatai számára. A régió cégei is nyitnak a szomszédos ország munkavállalói felé, így Strasbourg szomszédságában található, Kehl városában működő BSW vállalat francia gyakornokok számára nyújt lehetőséget, ami a szakmai ismeretek mellett a német nyelv elsajátítását is tartalmazza.
Mindezen erőfeszítések elősegíthetik a francia régióban élő munkanélküliek visszaintegrálódását a munkaerőpiacra, még ha mindez a német oldalon is kerül megvalósításra, melyet mindeddig a nyelvi és pszichológiai gátak akadályoztak. Így jelenleg 24 ezer Lorrains megyei és 25.500 elzászi dolgozik Németországban, holott az előrejelzések szerint 2030-ban a Grand Est régióval szomszédos német régiókban akár 450 ezer főre is nőhet a munkaerőhiány.
A német-francia együttműködésről több más európai ország és határ menti régió is példát vehet, ugyanis a kulturális és gazdasági kapcsolatok mélyítésével az egyes régiók akár közös sikereket is elérhetnek.
